Útmutató Pesty Frigyes helynévgyűjteményének használatához
1. A Pesty Frigyes helynévtárából idézett adatok datálása
2. Kézirat vagy nyomtatott szövegkiadás?
3. Pesty Frigyes helynévtára könyvészeti adatainak közlése az irodalomjegyzékben
4. Hivatkozás Pesty Frigyes helynévtárára
Pesty Frigyes Országos Széchényi Könyvtárban őrzött kéziratos helynévgyűjtése a leghíresebb, legbőségesebb és területi lefedettségében legnagyobb gyűjtemény a 19. századból, ezért ennek használata mindenképpen szükséges a Magyar Nemzeti Helynévtár munkatársai számára. (Ezen a térképen láthatja, mely területekről találhatók adatok Pestynél.)
A gyűjteményről tudni kell, hogy Pesty Frigyes az 1860-as évek elején határozta el, hogy kísérletet tesz „a haza helyneveinek gyűjtésére és összeírására”. Pesty az országos méretűre tervezett gyűjtés előkészítéséhez 1862-ben fogott hozzá, a munkát segítő útmutatót és kérdőívet szerkesztett, amely a magyar mellett német, román és szlovák nyelven is elkészült. Az utasítást a helytartótanács és a főkormányszék minden településnek megküldte, és elrendelte, hogy a gyűjtést a helyi hatóságok végezzék el, és terjesszék fel az elkészült anyagot. A gyűjtés 1864-ben indult meg, de a munka a következő két évben is folyt, mivel ahonnan kevés anyag érkezett, vagy a felhívásra egyáltalán nem jött válasz, ott a hivatalos szervek újragyűjtést rendeltek el. Főleg a helybeli jegyzők, körjegyzők teljesítették a feladatot, de néhol tanítók, egyházi tisztségviselők is részt vettek a munkában. A felterjesztéseket általában a helyi önkormányzatok vezetői: bírók, esküdtek hitelesítették. A munkát – mint bármely más hivatali teendőt – egyesek nagyon lelkiismeretesen elvégezték, mások viszont nem tekintették igazán szívügyüknek. Az összegyűlt anyag színvonala ennek megfelelően nagyon egyenetlen lett, vannak közöttük nagyon jó gyűjtések, de akadnak teljesen használhatatlanok is.
A munka eredményeként hatalmas anyag gyűlt össze: a teljes gyűjtést 63 vaskos kéziratos kötet tartalmazza, amelyek jelenleg az Országos Széchényi Könyvtár kézirattárában találhatók (jelzete: Fol. Hung. 1114). A 63 kötetek listáját, valamint azt, hogy az egyes kötetek mely közigazgatási egységek (megyék, kerületek, székek, vidékek) gyűjteményét tartalmazzák az itt linkelt Pesty-bibliográfia végén találják meg. Az egyes közigazgatási egységeket betűrendben felsorolva ugyanennek a bibliográfiának az első fele tartalmazza.
Kérjük munkatársainkat, hogy az élőnyelvi gyűjtés megkezdése után, a kellő helynévismeret birtokában minden esetben ellenőrizzék, hogy az általuk gyűjtött település(ek)ről van-e anyag Pesty helynévtárában, és amennyiben igen, az ott található információkat történeti adatként dolgozzák fel.
1. A Pesty Frigyes helynévtárából idézett adatok datálása
A Pestyhez beérkezett jelentések, gyűjtemények zöme 1864-ben készült, azonban vannak 1865-ös és ritkán 1866-os datálásúak is közöttük. Mivel sok településről dátumozás nélkül küldték a jelentéseket, a pontos évszám gyakran nem állapítható meg. Ezt a problémát, némiképpen egyszerűsítve a helyzetet úgy oldjuk meg, hogy minden Pesty gyűjteményéből idézett adatra 1864-es évszámmal hivatkozunk (akkor is, ha a szöveg dátumozása szerint egy-két évvel későbbi).
Tehát pl. 1864: Disznókút folyás.
2. Kézirat vagy nyomtatott szövegkiadás?
Pesty Frigyes hatalmas gyűjteményéről tudni kell, hogy ez egészében napjainkig sincs feldolgozva, nyomtatásban kiadva. A már megjelent szövegkiadások könyvészeti adatait (és gyakran internetes elérhetőségét is) a már hivatkozott Pesty-bibliográfiában találják meg, a helynévgyűjtemény aktuális feldolgozottságát pedig a bibliográfia elején található térkép összegzi. A nyomtatásban megjelent szövegkiadások kapcsán azonban tudni kell, hogy ezek nem azonos szempontokat és nem egyező közlési elveket követtek, ami a lejegyzéseket tartalmazó kiadványok rendkívül eltérő technikai lehetőségeivel keveredve azt eredményezte, hogy az egyes szövegközlések rendkívül eltérőek lettek, és nem egyszer filológiai megbízhatóságuk is kívánni valókat hagy maguk után. Éppen ezért az kérjük munkatársainktól, hogy ne ezekre a nyomtatott kiadványokra hivatkozzanak, és ne ezeket használják munkáikban, hanem a legmegbízhatóbb és egyedül hiteles forrást: magát a kéziratot, illetve – mivel ehhez csak rendkívül korlátozottan, megfelelő engedélyek birtokában lehet hozzáférni Budapesten az OSZK-ban – az erről a kéziratról készült másolatokat! Az OSZK-ban és számos múzeumban, levéltárban hozzáférhetők az eredeti kéziratról készült (sajnos fekete-fehér, és ezért nem elég jó minőségű) mikrofilm másolatok. Ezeket a mikrofilmeket az OSZK digitalizálta, és ezeket a mikrofilmekről készült képfájlokat az Országos Széchényi Könyvtár a Magyar Nemzeti Helynévtár Program rendelkezésére bocsátotta, így munkatársaink munkájukhoz ezeket megkapják. A mikrofilmekről készült .jpg vagy .tif formátumú fájlokat (amiket minden közkézen forgó képmegjelenítő szoftverrel meg tudnak nézni) Kis Tamástól (tkis62@gmail.com) kérjék el, aki az adott vármegye anyagához hozzáférést biztosít, és így a munkájukhoz szükséges fájlokat letölthetik.
Amennyiben a Pesty-anyaggal történő munka során úgy találják, hogy a kéziratban olvasható adat eltér a nyomtatott kiadásban közölttől (esetleg hiányzik is onnan), illetve ha azt tapasztalják, hogy egy név Pestynél található adatai feltűnően eltérnek a többi, más forrásból, élőnyelvi gyűjtésból származó adat sorából, erről értesítsék Kis Tamást, hogy megállapíthassuk, vajon téves olvasat vagy valamilyen más ok áll emögött.
3. Pesty Frigyes helynévtára könyvészeti adatainak közlése az irodalomjegyzékben
Mivel a munka során Pesty Frigyes helynévtárának kéziratát (annak másolatát) használjuk, ebből idézünk, természetesen a kéziratra kell hivatkozni, és ennek könyvészeti adatait kell megadni az irodalomjegyzékben is. Az irodalomjegyzékekbe a következő formában kérjük az adatokat felvenni:
• Pesty 1864/37 = Pesty Frigyes helynévtára. 37. Sopron vármegye. OSZK Kézirattár. Jelzete: Fol. Hung. 1114/37.
(A címleírásban a „37” a helynévgyűjteményen belüli kötet számát jelzi.)
Ha az adott megyének van nyomtatott szövegkiadása, ennek a könyvészeti adatait is megadjuk:
• Pesty 1864/38 = Pesty Frigyes helynévtára. 38. Szabolcs vármegye. OSZK Kézirattár. Jelzete: Fol. Hung. 1114/38. (Szövegkiadás: Mizser Lajos, Szabolcs megye Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában. A Jósa András Múzeum Évkönyve 42 (2000), 227–372.)
Amennyiben egy kötetben több megye anyaga van egybekötve (pl. a 26. kötetben Kraszna, Küküllő és Liptó vármegye), akkor egy-egy megyére hivatkozva oldalszámot is közlünk:
• Pesty 1864/26 = Pesty Frigyes helynévtára. 26. Liptó vármegye. OSZK Kézirattár. Jelzete: Fol. Hung. 1114/37, 377a–486b.
Továbbá amennyiben egy kötetben több megye anyaga van egybekötve (pl. az 57. kötetben Udvarhelyszék, Ugocsa vármegye, Újegyházszék és Ung vármegye), és ennek a megyének van szövegkiadása, akkor ezt is megadjuk. Ugocsa esetében ez így néz ki:
• Pesty 1864/57 = Pesty Frigyes helynévtára. 57. Ugocsa vármegye. OSZK Kézirattár. Jelzete: Fol. Hung. 1114/57, 379a–445b. (Szövegkiadás: Mizser Lajos, Ugocsa és Ung megye Pesty Frigyes 1864–66. évi Helynévtárában. Magyar Tudományos Akadémia Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Tudományos Testületének közleményei. Stúdium Kiadó, Nyíregyháza, 1999.)
Vannak többkötetes Pesty-kötetek is. Ezek adatait célszerűen (ez a szövegbeli hivatkozások esetében lesz fontos) külön-külön adjuk meg:
• Pesty 1864/10 = Pesty Frigyes helynévtára. 10. Bihar vármegye 1. OSZK Kézirattár. Jelzete: Fol. Hung. 1114/10. (Szövegkiadás: Hoffmann István–Kis Tamás, Pesty Frigyes kéziratos helynévtárából, 1864. Bihar vármegye 1. A Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Magyar Nyelvtudományi Intézetének Kiadványai 65. Debrecen, 1996.)
• Pesty 1864/11 = Pesty Frigyes helynévtára. 11. Bihar vármegye 2. OSZK Kézirattár. Jelzete: Fol. Hung. 1114/11. (Szövegkiadás: Hoffmann István–Kis Tamás, Pesty Frigyes kéziratos helynévtárából, 1864. Bihar vármegye 2. A Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Magyar Nyelvtudományi Intézetének Kiadványai 66. Debrecen, 1998.)
Ha a szövegkiadás nem követi a kézirat több kötetbe rendezését, akkor is a kéziratos kötetek szerint kell felvenni az irodalomjegyzékbe az adott közigazgatási egység gyűjteményének adatait:
• Pesty 1864/4 = Pesty Frigyes helynévtára. 4. Baranya vármegye 1. OSZK Kézirattár. Jelzete: Fol. Hung. 1114/4. (Szövegkiadás: Csibi Norbert–Gőzsy Zoltán–Máté Gábor, Baranya vármegye helynévtára 1864–1865. Csorba Győző Könyvtár, Pécs, 2019.)
• Pesty 1864/5 = Pesty Frigyes helynévtára. 5. Baranya vármegye 1. OSZK Kézirattár. Jelzete: Fol. Hung. 1114/5. (Szövegkiadás: Csibi Norbert–Gőzsy Zoltán–Máté Gábor, Baranya vármegye helynévtára 1864–1865. Csorba Győző Könyvtár, Pécs, 2019.)
Szórványosan előfordul, hogy a Pesty Frigyes felkérésére készült jelentések nem jutottak el Pestyhez, hanem valamilyen oknál fogva a megyénél maradtak. Ilyen nem kézbesített jelentéseket manapság néhány levéltárból ismerünk. Amennyiben ilyen szövegek adatait kell megadnunk, nem az OSZK-ban őrzött megyei kötet jelzetét, hanem a levéltárban található iratét kell megadni, azonban a levéltári iratnak a megyei kötethez kapcsolása érdekében (hiszen a jelentés „oda készült”, csak nem jutott el a végső címzetthez) a / jel után megadott szám ez esetben is az OSZK-ban található megyei kötetre utal. Az egyes, eltérő jelzet alatt őrzött levéltári iratokat az e szám után tett betűjellel különböztetjük meg (pl. Pesty 1864/12: a Borsod megyei anyag, Pesty 1864/12a: a borsodi anyag levéltárban őrzött egyik irata). A kötetszám után álló betűjeleket a Pesty-bibliográfia megfelelő tétele (ez esetben Borsod megye) tartalmazza.
Borsod megye OSZK-ban őrzött anyagának könyvészeti adatai tehát a következők:
• Pesty 1864/12 = Pesty Frigyes helynévtára. 12. Borsod vármegye. OSZK Kézirattár. Jelzete: Fol. Hung. 1114/12. (Szövegkiadás: Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864-ben. Sajtó alá rendezte és a bevezető tanulmányt írta: Tóth Péter. Documentatio Borsodiensis 5. Herman Ottó Múzeum – II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár – Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltár, Miskolc, 1988.)
A miskolci levéltárban fellelhető, nem kézbesített jelentések adatait pedig így adjuk meg:
• Pesty 1864/12a = Jelentés Pesty Frigyes helynévtárához Borsod vármegyéből. Bánfalva. Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Levéltár, Miskolc. Jelzete: BAZmLt. BmLt. IV.B. 752/a. 43/1865. (Szövegkiadás: Pesty Frigyes, Borsod vármegye leírása 1864-ben. Sajtó alá rendezte és a bevezető tanulmányt írta: Tóth Péter. Documentatio Borsodiensis 5. Herman Ottó Múzeum – II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár – Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltár, Miskolc, 1988.)
• Pesty 1864/12b = Jelentés Pesty Frigyes helynévtárához Borsod vármegyéből. Bánhorvát. Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Levéltár, Miskolc. Jelzete: BAZmLt. BmLt. IV.B. 752/a. 614/1865 . (Szövegkiadás: Pesty Frigyes, Borsod vármegye leírása 1864-ben. Sajtó alá rendezte és a bevezető tanulmányt írta: Tóth Péter. Documentatio Borsodiensis 5. Herman Ottó Múzeum – II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár – Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltár, Miskolc, 1988.)
Problémás esetekben a pontos forrásmegadás érdekében forduljanak Kis Tamáshoz!
4. Hivatkozás Pesty Frigyes helynévtárára
A szövegekben, szócikkekben, a helynévanyag feldolgozása, publikálása során a Pesty Frigyes helynévgyűjteményéből idézett adatok után (zárójelben) az irodalomjegyzékben megadott címleírás egyenlőségjel előtti részét (pl. Pesty 1864/57 vagy Pesty 1864/12a) és a kéziratban (mikrofilmen, fájlban) látható oldalszámot kell megadni.
Az oldalszámok a kéziratban a lap első oldalának (rectójának) jobb felső sarkában találhatók (csak ott!). Figyeljenek rá, hogy a nyomtatott (pecsételt) számokat adják meg oldalszámként, az ezek mellett látható (és az ezekkel azonos vagy attól eltérő oldalszámot mutató) ceruzás-kézírásos oldalszámozást hagyják figyelmen kívül!
(A teljes képet ide kattintva tekintheti meg!)
Az adatokra történő hivatkozásoknál mindig adják meg a pontos oldalszámot! A lapok első (oldalszámot viselő) és hátsó oldalát az oldalszám mellé tett betűjelzéssel különböztetjük meg. A lap első oldala (recto) az „a”, a lap hátoldala (verso) a „b” kiegészítést kapja. Pl. (Pesty 1864/33: 128a) stb.
A kéziratot másolatban tanulmányozva (így az MNHP-től kapott képfájlokban nézve is) figyelni kell rá, hogy egy filmkockán/képfájlban szembenéző oldalak találhatók, azaz a bal oldalon az előző oldal versója, a jobb oldalon a következő lap rectója van:
(A Jászkun kerület és Kolozs megye anyagát tartalmazó 22. kötet 84b–85a oldalainak mikrofilmfelvételét teljes képen ide kattintva tekintheti meg).
Összegezve a fent elmondottakat, Pesty adataira (pl. a szócikkekben) következőképpen kell hivatkozni:
• (Pesty 1864/22: 84a)
• (Pesty 1864/22: 84b) stb.• 1864: Kisújszállás (Pesty 1864/22: 84a)
• 1864: Kis Turgony (Pesty 1864/22: 84b)
• 1864: Daraksa (Pesty 1864/22: 85a)
• 1864: Sásastó aliter Sirály űlés (Pesty 1864/22: 85a) stb.